Mi kell ahhoz, hogy a sajtó be tudja tölteni ellenőrző funkcióját? Alapvetőeen 5 dolog. 

• Legyen aki megírja
• Igazat írjon
• Legyen ahol megjelenjen
• Eljusson az olvasóhoz
• Legyen aki hisz neki.

Az ellenőrző szerep nem csak arról szól, hogy a politika elszámoltatható legyen. Hanem arról is szól, hogy a következő #halalsprint versenyen kevesebb megelőzhető baleset áldozatairól kelljen írni. Hogy a többi hatalmával visszaélőt is az előtt állítsuk meg, mielőtt a sorozatos visszaélésből nagyobb baj lenne.

Az alábbi történet nem az Indexről szól, hanem kivételesen arról a HVGről ami már jó ideje nem a Heti Világ Gazdaság szavak alapján képzett rövidítés, hanem egyesek szerint a Hazug, a Vérciki és a Geci szavakra utal, Simicska után szabadon. Hát vitatkozhat az ember az ilyen backronym mögött álló kreativitással? Persze az Index sem teljesen kívülálló, hiszen, ha a storyt maguk nem is futtaták meg, de az azt feldolgozó blogpostot igen. Ebből megtudhattuk, hogy Miss HVG egyesek szerint az alábbi felvezetést érdemli: 

Tegnap este utazott volna haza ..., akinél kedvesebb, értelmesebb nőt nem tudna az ember elképzelni, mégis őt (is) érte atrocitás az egyre jobban közgyűlölet tárgyát képező fapados Barcelonából hazafelé tartó járatán.

A nevét az esetleges perek elkerülése érdekében pontoztam ki, meg az adott helyzetben nem kívánok kettős mércét használni. 

Mondhatnám azt, hogy a Blogozine szerzője gyenge képzelőerővel bír és bizonyára kevés embert ismer. Vagy kimondhatnám azt, hogy hazudik. Maradjunk az utóbbi kapcsán, hiszen a "we pay for your fucking service, so you can not talk to my father like that"  legfeljebb akkor lehet a kedvesség szinonímája, ha egy csoport vérfemcsi az áldozati póz felvételével még a saját részről elkövetett súlyos testi sértést is kedvességnek hívja, a másik tiltakozását pedig férfierőszaknak. 

De az értelmes emberek többségében felmerül egy apróság: 

11.1 ÁLTALÁNOS

Amennyiben indokolt megítélésünk szerint Ön a repülőgép fedélzetén úgy viselkedik, hogy az veszélyezteti a repülőgépet vagy az azon tartózkodó bármely személyt, vagy vagyontárgyat, vagy szándékosan zavarja a személyzetet a feladata ellátásában, vagy nem tartja be a személyzetnek különösen a dohányzásra, illetve alkohol és drog fogyasztására vonatkozó, de arra nem korlátozott  utasításait, vagy úgy viselkedik, hogy az szerintünk indokoltan aggodalmat  ad arra, hogy a többi utasnak, illetve a személyzetnek kényelmetlenséget, kárt vagy sérülést okozzon vagy okozhasson, olyan lépéseket tehetünk, amelyek megítélésünk szerint indokoltak az ilyen jellegű magatartás folytatódásának megelőzése érdekében, beleértve az Ön mozgásában való korlátozását.

Látjuk ugye a szöveget? Sok esetet fed le, de aki nem funkcionális analfabéta megtalálja benne a következő állítást: Amennyiben szándékosan zavarja a személyzetet a feladat ellátásában, olyan lépéseket tehetünk, amelyek megíélésünk szerint indokoltak az ilyen jellegű magatartás megelőzése érdekében. 

A panaszkodó utas története innentől pedig egyszerű és egyértelmű.

• A csomagoknak megvan a helye, a második szatyornak pedig nem fenn van a helye. A kedves apuka számára ezt elég sokszor leírták, de nem törődött vele.
• A személyzet szólt. Nem tudjuk, hogy hányszor, de mikor észrevették, akkor már hangosabban szólt, mint amikor az instrukciók kapcsán először elmondta, mit hova lehet tenni (amit a panaszkodó család nem hallott meg).
• Az érintett apuka úgy döntött, hogy az idézett szabály ellenére nem engedelmeskedik, hanem visszaszól. Ami egyfelől bunkóság, másfelől pedig a szabályoknak is ellentmond.
• Az érintett nő a helyzetet, a szabály kiemelt részét, annak a bárki számára nyílvánvaló okát (személyzet felel a biztonságért, végig oda kell figyelni) nem megértve, leszarva elkezd kötekedni. 

Ha a másik oldal is megengedne magának fucking szintű beszólást, akkor igen valószínűtlen, hogy az kimaradt volna. A fucking és a további kötekedés, aminek a részleteit nem tudjuk meg innen. 

Azt tudjuk, hogy a Blogozine az Index címlapján kötött ki ezzel a posttal. Az alap elvárás az a balliberális kettős mérce, hogy a Ryanair elítélhető látatlanban, de a kedvenc femcsi trendi nőci barátcsajszi nem. A balliberális HVGhez kötődő apuka meg pláne nem. Az adott lapon előzetes moderáció van, máshol is. Az adott lapon pl. a spam kitiltást ér, máshol is. Nos az előbbi szerintük természetes, az utóbbi felháborító. 

A tanúkat keres post, mivel a sajtóba jól beágyazott személy írta, könnyen ment körbe az Interneten. Lett pár tanú. És érdekes módon egyik sem pont úgy emlékezett a történetre, ahogy azt a Szauer familíia előadta. Az általuk felháborítóként bemutatott leszállítás, pedig a szabályzat kiemelt részéből következik. Abból, hogy a felszólítás ellenére nem tartották be a biztonsági szabályokat, hanem akadékoskodtak. 

A személyzet akkor lett hangosabb, amikor már sokadszor szólt, mondják a tanúk, és nem csak az egyetlen fucking volt a bicskanyitogató a HVG-hez kötődő család viselkedésében. 

Megérkezett a cikk a HVG.HU-ra.

Amikor az illető előtti ülésen helyet foglaló hölgy családtagja visszautasította a minősíthetetlen hangnemet, a stewardess azonnal hívta a vezető légiutas-kísérőt, aki elvette a beszállókártyáját, és eltűnt vele a pilótafülkébe.

Érdekes összevetni ezt a Blogozine-n található post szövegével. A HVG mestere itt a kétértelmű fogalmazásnak. A mondat érthető úgy, hogy egy hölgynek a családtagjáról van szó, és "már megint egy gyenge nővel mernek csak ordítani", vagy érthető úgy, hogy a felszólaló családtag a nő. Vajon az egyértelmű és korrekt, mindkét oldalt meghallgató tájékoztatás feladatába hogyan fér bele ez a kétértelműség? 

Hogy maradt ki a fucking jelző használata az érintettek részéről? Az, hogy egy blog nicknéven van természetes, de egy újságíró a cikkét alá szokta írni, igen érdekes, hogy ez kimaradt. Mint a tény, hogy a megkeresett szemtanúk állításai már nem kerültek bele a cikkbe. Sőt, a többi újságíró is nehezebben értesül róluk, az érintett post és a rá érkező válaszok elrejtése után. 

Gondolkodtam azon, hogy leírjam-e az érintettek nevét. A HVG ügyvédje valószínűleg már úgy is azt mondja, valós tényeket abban a szerinte valótlan színben tüntetek fel, hogy a HVG ennyire becstelen, tisztességtelen és hazug. Ott lehet a cikk, hogy ők a hős mártírok beperelik a szemét FIDESZes gecit.  Meg különben is, én is le merem szólni, bűnözőként merem kezelni Miss HVG csepett sem kedves apukáját. Mert megérdemli. Mennyivel könnyebb lenne megtalálni a kapcsolatot Szauer Péter, a HVG felelős kiadója és a lerakott hölgy, illettve az édesapja között, ha mindenki névvel szerepelne. Érdekes módon aki a hiányzó nevek birtokában volt, és azokat már jogszerűen is le tudná írni az ezt kihagyta. Érdekes az, hogy mindkét profi kommunikátor által írt történetben a nőt hangsúlyozzák ki. A szabályszegő apuka ott maradását nem. 

Nem titok a történet Szauer Péter családját érinti. Ugyanakkor vele, mint jelentős véleményformálóval szemben az érintett nő nem közszereplő. Az ő nevét leírni, személyes adatait kezelni nem lenne törvényes. Ráadásul kettős mérce is lenne megengedni magamnak leírni azt a nevet és felróni az egyoldalú, a másik fél meghallgatását mellőző cikkből a megkeresett tanúk véleménye is kimaradt. 

Milyen érdekes, ugye? Sem a másik fél meghallgatása, ami sajtóetika szerint alapvető, sem a megkeresett és megtalált tanúk véleményének közlése nem sikerült. Az érintett tanúnak szívese elnézését kérem, hogy a kép formájában terjedő (azóta a "sértett" által eltüntetett) hozzászólását a kép szerkesztése nélkül közlöm, így a neve látható. Merem ezt megtenni, mert az adott kérdésben nyílvánosan, névvel vállalta a vallomását. 

Akadt más vallomás is. Akadt aki elmondta, hiába magyarázták el a HVGs családnak azt, hogy a személyzet mindenki másra is rászólt aki nem tartotta be a szabályokat, ha pedig a halkat nem hallották meg, hát hangosabban is, ebben nincs semmi személyes, ebből mégis valahogy az lett a HVG konklúziója, hogy szerintük a személyzet mással is bunkó. 

A HVG viszont olyan ember nevét közölte le engedély nélkül, aki ehhez nem járult hozzá semmilyen módon. Az arcképét is. A személyes adatok, beleértve a név, engedély nélküli kezelését, különös tekintettel a nyílvános megszégyenítés, esetleges kirúgatás érdekében való nyílvánosságrahozatalát a törvény a következő formában említi.

219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy

Szeretnék még egy rövid ídézetett tenni a BTK-ból. 

72. § (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.

A jog nehezn követi a realitást, de amikor egy lap kiadója a saját családja ügyében elfelejti azt, hogy a másik fél adatait nem kezelhetik, az kimondottan aggályos. Ha a tanúknak hihetünk, akkor felmerül a kérdés ki követett el ott becsületsértést? És fel merném tenni a kérdést, kinek a lapjában jelenik meg a rágalmazással határos állítás? 

Az érintettek HVG-n belüli pozícióját ismerjük, és látjuk, hogy az említett finoman szólva is kétséges állítások érdekesen jelentek meg. Bízom benne, hogy az érintettek soha többé Ryanair fogadalmát azért is sikerül betartani, mert a továbbiakban az adott céggel nem repülhetnek, s az ügyről értesülő más vállalkozások egy része is a biztonságot választja a tőlük várható bevétel helyett.

Azok a szabályok amikről beszélünk ugyanis egyszerűek, mint a faék. Bármikor jöhet egy súlyos turbulencia. Amikor a gép akár több emeletnyit ugrál a levegőben, ha a csomag nem a helyén van, akár mert nem akarjuk oda tenni, akár mert más illetéktelenül elfoglalta a helyét és nem jutott neki hely, az életveszélyes helyzetet teremt. A személyzettel pedig azért vagy köteles ilyen kérdésekben együttműködni, mert ők felelnek minden utas életéért, biztonságáért.

Aki szabályt szeg, sokadik figyelmeztetést méltóztatik csak meghallani és még neki áll feljebb, az bizony nem elegáns, ha számon kéri az emelt hangerőt, ha ennél kevesebbet nem hall meg. Nem elegáns, ha az utasítgatást bunkóságnak mondja, amikor a kérést, leszarta.

A történetnek a HVG tekintetében egy tanulsága volt. Itt minden adat megvolt, ha amit írnak nem igaz, annak az oka nem tévedés, hanem hazugság, becstelenség. Az az oldal aki ezt érdekből megteszi nem szavahihető. Semmivel sem jobb az álhíroldalaknál. Arra, hogy bármilyen ellenőrző funkciót betöltsön alkalmatlan. Hogy szóljon az előtt a bajról, mielőtt az ölne alkalmatlan. 

Nem azért védi őket a sajtószabadság, mert bármit is ellenőriznek, hanem azért, mert az emberi jogokat eltiporni igyekvő politikai szélsőséget követő elvbarátaiknak is joguk van a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz, joguk van az eszméiket hirdetni és joguk van a saját gyalázatos és becstelen propagandasajtójukhoz. Ám ezen jogoknak is vannak korlátai. Többek között akkor, ha a lapban leírtak törvényt sértenek. És, ha ezért elmeszelik őket, akkor teljesen felesleges a sajtószabadságot síratni.